Vágási és hevítési folyamatok

A termikus vágási technikák a lézersugaras vágás, a plazmavágás és a lángvágás számos ipari fémfeldolgozási folyamat középpontjában áll.

Oxigén 3.5

A levegő 21%-át adja. Lézersugaras vágás esetén szerkezeti acélok vágásánál alkalmazzuk. A gyulladási hőmérsékletre hevített acélt az oxigén munkagázzal begyújtjuk és az így keletkezett folyékony oxidot kifújjuk a vágórésből.

Nitrogén 5.0

A nitrogén a levegő 78%-át adja. Lézersugaras vágásnál elsősorban erősen ötvözött acélok és nem vas fémek (alumínium, réz,..) vágásánál alkalmazzuk. Az alapanyagot olvadási hőmérsékletre hevítjűk és a fém olvadékot nagynyomású nitrogénnel kifújjuk. Szintén nitrogént alkalmazhatunk a sugár vezetésére, formálására használt optikai elemek szennyeződéstől való védelmére.

Argon 4.6

Lézersugaras vágás esetében csak ritkán, speciális anyagok (jellemzően titán és annak ötvözetei) vágásánál használjuk, ahol nitrogén és az oxigén nem alkalmazható, mert rontanák az alapanyag mechanikai tulajdonságait.

Acetilén: C2H2

Az acetilén magas égési hőmérséklete (levegővel táplált esetben 2200 oC, míg oxigénes esetben 3200 oC) miatt jól alkalmazható azokban az esetekben amikor gyorsan kell magas hőmérsékletre hevíteni. Az acetilén gáz gesztenyebarna színű palackokban kerül forgalomba.

Etén (etilén): C2H4

Színtelen, kormoló lánggal égő gáz, lángvágáshoz ritkán használjuk.

Metán: CH4

Színtelen, szagtalan gáz. Égési hőmérséklete alacsonyabb mint az acetiléné.

Hidrogén: H2

Víz alatti vágásnál alkalmazható oxigénnel keverve.

Oxigén: O2

Égéstápláló gázként a hevítő lánghoz és mint vágógáz alkalmazzuk (a gyulladási hőmérsékletre hevített acélt begyújtjuk a segítségével).

A termikus vágások közé tartozó plazmavágás már az 1950-es évek óta bevett fémmegmunkálási technikának számít. Legfontosabb előnye, hogy bármilyen anyag vágására alkalmas, ami elektromosan vezetőképes. Ide tartozik egyebek mellett a vastag, erősen ötvözött acél vagy az alumínium táblalemez. A plazmavágás akár 160 mm-es vastagságig is megbirkózik a fémekkel, hiszen a plazmaív hőmérséklete a 13 000-15 000 °C-ot is elérheti.

Plazmaíves vágás
A plazmaíves vágás számít a legelterjedtebb technikának. Működési elve szerint az ív úgy jön létre, hogy az elektromos áram az elektródtól a megmunkálandó anyag felé folyik, ami az anód szerepét tölti be. Az olvasztáshoz az energiát maga a plazmasugár, illetve a villamos ív adja. A plazmaíves vágással rendkívül nagy vágási sebesség és mélység érhető el. Ennél az eljárásnál a plazmagáz sűrített levegő vagy nitrogén lehet.

Plazmasugaras vágás
Ellentétben a plazmaíves vágással, a sugaras technikánál a vágófej funkcionál anódként, és nem a megmunkált anyag. A plazmasugár sebessége a hangsebesség 2-3 szorosát is elérheti, miközben a hőmérséklete akár a 30 000 Kelvin is lehet. Ezek a tulajdonságok a plazmasugaras vágást kiemelkedően alkalmasság teszik alumínium és lemezkötegek megmunkálására is."

Argon 4.6

Az argon a legtipikusabb választás plazmavágáshoz, hiszen könnyen ionizálható. Mellette szól még, hogy használatával kimagasló vágási felület érhető el.

Formálógáz 95/5, Formálógáz 90/10

A varratgyökök védelmét szolgáló gázokat hívjuk formálógázoknak. Ezek a keverékek többféle gázból állnak össze a még teljesebb hatás érdekében.

Oxigén 3.5

Az oxigén a plazmavágásnál főleg akkor kerül elő, ha ötvözetlen vagy alacsonyan ötvözött acélokat kell megmunkálni. Az oxigénnel kifejezetten nagy vágási sebesség érhető el.

Nitrogén 4.6

A nitrogén is bevett plazmagáznak számít, különösen, ha a gyors és oxigénmentes vágás a fő prioritás. A nitrogénplazma vékonyabb lemezek esetében is jó választás.

Hidrogén 3.8

Önmagában a hidrogén nem funkcionálhat plazmagázként, argonnal keverve azonban remek minőség érhető el. A hidrogén segít oxigénmentesen tartani a felületet.

VARIGON^® H35

A hidrogén és argon keverékéből álló VARIGON^® H35 kifejezetten a plazmavágás igényeihez készül, így biztos választásnak számít.

Kapcsolódó információs anyagok : LG Acetilén prospektus, LINDOFLAMM catalogue