A Linde különféle úgynevezett LASERMIX gázkeveréket kínál, amelyeket munkagázként használhatnk CO2 lézerekhez.
A Linde különféle úgynevezett LASERMIX gázkeveréket kínál, amelyeket munkagázként használhatnk CO2 lézerekhez. Ezek a gázkeverékek szén-dioxid, nitrogén és hélium keverékéből áll.
A Linde különféle úgynevezett LASERMIX gázkeveréket kínál, amelyeket munkagázként használhatnk CO2 lézerekhez. Ezek a gázkeverékek szén-dioxid, nitrogén és hélium keverékéből állnak.
Nagyobb folyamatsebességgel, kisebb vetemedéssel, költséghatékony hegesztés. A lézersugaras hegesztés bármilyen gyártósorba könnyedén beilleszthető.
A lézersugaras technológiák az elmúlt évtizedekben túlzás nélkül igazi forradalmat hoztak a fémmegmunkálás területén. Mind a lézersugaras vágás (hétköznapi nevén tévesen: lézervágás), mind a lézersugaras hegesztés a legelterjedtebb megoldásnak számít szerte a világon. Egyebek mellett ezzel a technikával találkozhatunk az autóiparban, a szerszámkészítésben, a háztartási gépek készítésénél vagy éppen az űrhajózásban is. Ahhoz azonban, hogy a lézer (összetartott, koncentrált fénysugár) igazán hatékony legyen, különféle gázkeverékekre van szükség.
A lézersugaras hegesztés során lényegesen nagyobb folyamatsebesség érhető el, miközben a vetemedés mértéke kisebb lesz. A korszerű lézersugaras hegesztők bármilyen gyártósorba könnyedén beilleszthetők, és mivel kevés kopóalkatrészt tartalmaznak, igazán költséghatékonyan üzemeltethetők. A gyors munka, lehetőséget biztosít a kapacitás növelésére, igaz ez egyszeri, nagyobb összegű beruházást igényel.
Ami a lézersugaras vágást illeti, a szakemberek több okból is kedvelik: lézersugaras vágás esetén feleslegessé válnak az olyan utómunkálatok, mint a fúrás (a vágási folyamatban elvégezhető) vagy a felületpolírozás (a technológia során nincs mechanikai kapcsolat a megmunkáló fej és a munkadarab között, így a munkadarab felülete nem sérül a vágás során). A technológia mellett szól még, hogy kiváló vágási minőséget lehet vele elérni, és – hasonlóan a hegesztéshez – igencsak költséghatékony megmunkálási módszernek számít. A technika fejlődése lehetővé tette, hogy ma már az éles, párhuzamos bemetszések létrehozása sem probléma lézersugaras vágóberendezéssel.
A lézersugár előállításához CO2 lézer esetében úgynevezett rezonátor gázokra van szükség. Ezek lehetnek egyedi palackos, nagytisztaságú gázok (szén-dioxid, nitrogén, hélium) vagy 3,4,5,6 különböző gáz keveréke, melyeket Lasermix gázoknak hívunk.
A lézersugár előállítása során a CO2 molekula két energiaszintje közötti átmenet során (a magasabb energiaszintről a stabilabb alacsonyabb energiaszintre való átmenet) lead egy fotont amiből a lézersugár keletkezik. A nitrogén gázt tudjuk gerjeszteni (energiával feltölteni) elektromágneses mező segítségével és ez a gerjesztett nitrogén adja át az energiáját a CO2 molekulának (így kerül magas energia szintre). Kellően sok CO2 molekulát juttatva magas energiaszintre, úgynevezett populáció inverzió alakul ki (a stabil állapothoz képest lényegesen több magas energiaszintű molekulánk lesz). Ekkor a molekulák elkezdenek fotont leadni (spontán emisszió), hogy a stabilitás visszaálljon. A hélium gáz segíti visszaállítani (a maradék fölösleges energiát átveszi) a CO2 molekula folyamat előtti alacsony energiaszintre való visszaállítását.
Lézersugaras hegesztés esetében az alkalmazott védőgáz megvédi a fémet az oxidációtól, valamint szabályozza a plazma kialakulását is. A kínálatunkban található gázokat a fémiparon kívül más területek is használhatják.
A hélium egy nemesgáz, melynek vegyjele He. Kémiailag közömbös gázként nem vesz részt reakciókban, forráspontja viszont a legalacsonyabb az összes ismert elem közül (-268,93 °C). A hélium fontos és közismert tulajdonsága, hogy könnyebb a levegőnél, és nem gyúlékony. Éppen ezért vált léggömbök, lufik és léghajók töltőgázává. És ugyan ki ne tudná, hogy belélegezve mókás, vicces hangon ugrathatjuk barátainkat.
Bár a hélium a hidrogén mögött a második leggyakoribb elem a világegyetemben, a Föld légkörében csak elvétve található meg. Előállítása ipari körülmények között, a földgáz cseppfolyósítása során történik. A folyamatban a földgázt alkotó minden gáz lecsapódik, kivéve a héliumot. Egy másik – kevésbé költséghatékony – előállítási módszer az urán és tórium tartalmú kőzetek hevítése.
A hélium igen népszerű gáz az iparban. A fémiparban főleg védőgázként jut neki szerep, de a kohászatban öblítőgázként is funkcionál. Mivel a hélium forráspontja extrém alacsony, előszeretettel használják hűtőanyagként is többek között atomreaktorokban vagy MRI-készülékekben. Az élelmiszeriparban akkor kerül elő a hélium, ha különösen érzékeny élelmiszereket szeretnének biztonságon csomagolni. A hélium kiszorítja a levegőt a csomagolásból, mindezt teljesen veszélytelenül és egészségre ártalmatlanul.
A nitrogén a levegő alapeleme, hiszen a légkör 78%-át ez a gáz teszi ki. Elemi állapotában színtelen és szagtalan, kevéssé reakcióképes más elemekkel. Forráspontja valamivel magasabb, mint a héliumé, egészen pontosan -195,79 °C, ami ezáltal tökéletes hűtőgázzá teszi. A levegőt kiszorító tulajdonsága miatt az ipar számos területén használják.
A nitrogént először 1772-ben állította elő Daniel Rutherford skót orvos. Napjainkban több megoldás is létezik a gáz levegőből történő elkülönítésére. Ilyen például a frakcionált desztilláció, amihez cseppfolyós levegőre van szükség. A laborokban más módszerrel is előállítható, az ammónium-nitrit hevítésével vagy ammónium-klorid vizes oldat és nátrium-nitrit vegyítésével.
A fémipar lézervágásnál és -hegesztésnél veszi hasznát a nitrogénnek, az elektronikus alkatrészek (diódák, integrált áramkörök) gyártásánál pedig a forrasztás minőségét hivatott növelni. A nitrogén a vegyipar számára is nélkülözhetetlen. Az élelmiszerek esetében a nitrogén a védőgázas csomagolásoknál kerül elő. Mivel kiszorítja az oxigént, növeli az ételek eltarthatóságát és fogyaszthatóságát. Ugyanerre a célra alkalmazza a nitrogént az orvostudomány is: az injekciós ampullákban például ezzel a gázzal hoznak létre inert környezetet.
A CO2 rossz hírét elsősorban az okozza, hogy komoly mértékben hozzájárul a globális klímaváltozáshoz. Üvegházhatású gázként ugyanis meggátolja, hogy a föld hője a világűrbe távozzon. A szén-dioxid azonban igen fontos gáz, hiszen az ipar több területén remekül alkalmazható. Ami a CO2 puszta adatait illeti: színtelen, szagtalan, a levegőnél nagyobb sűrűségű, a légkörben pedig 0,040%-ban található meg.
Előállítására lényegében bármelyik széntartalmú vegyület alkalmas, a legelterjedtebb módszer a földgáz és a szén-monoxid elégetése. A CO2-t azonban más megoldással is létre lehet hozni, méghozzá ecet és szódabikarbóna vegyítésével. Hasonlóan bevett módszer még a füstgáz égetése, laboratóriumokban pedig fehér márványdarabkákból fejlesztik.
A szén-dioxid inert gázként funkcionál, azaz képes kiszorítani a levegőt például hegesztésnél vagy plazmavágásnál a munkaterületről. Cseppfolyós állapotában az alapanyagok hűtéshez használják, de a CO2 a fémiparon túl is közkedvelt gáznak számít. Az üdítőgyártástól a tűzoltókészülékeken át egészen az élelmiszeriparig felhasználásra kerül, szárazjégként pedig a hűtésben vesz részt. Az orvostudomány is sokszor a szén-dioxidra támaszkodik, egyebek mellett a helyi érzéstelenítések és laparoszkópiás eljárások során.
Böngéssze végig LASERMIX gázkeverékeinket, és válasszon minőségi munkagázt CO2 és fiber lézeres munkálatokhoz!
Új honlapunk eléréséhez, kérjük töltse le az Internet Explorer, Firefox, Chrome vagy Safari legújabb verzióját, illetve megtekintheti honlapunkat mobileszközön (okostelefonon vagy táblagépen) is.
Az alábbi böngészőket támogatjuk:
Internet Explorer - 9. verzió és annál újabb
Firefox - 38. verzió és annál újabb
Chrome - 45. verzió és annál újabb
Safari - 8. verzió és annál újabb
