Az előírások egyre szigorodnak Európában. 2021-től kezdve, az európai uniós jogszabályok megkövetelik, hogy az újonnan értékesített buszok 45 %-ának kibocsátásmentes járműnek kell lennie. 2025-től 65 %-ra nő ennek mértéke. A klímaváltozással szembeni küzdelem része, hogy elemeként 30%-kal kell csökkenteni a buszok és teherautók CO
2 kibocsátását 2030-ig. A szabályozás eredményeként javulni fog az európai városok levegőjének minősége is. A hidrogén üzemű tüzelőanyagcellás járművek segítenek mindkét fronton, egyrészt segítenek megoldani a levegőminőséggel kapcsolatos kihívásokat, másrészt segítik a klímaváltozással szembeni küzdelmet. Végső soron az egyetlen anyag, amely egy tüzelőanyagcellás autó kipufogócsövéből távozik, a víz. Japán gyorsan felismerte a H
2 mobilitásban rejlő előnyöket és jóval Európa előtt jár saját H
2 infrastruktúrájának kiépítésében. Az előrelépést, valószínűsíthetően felgyorsította az a tény is,
hogy Japán a többi ázsiai országhoz hasonlóan, komoly szmog problémákkal küzd a sűrűn lakott városközpontokban. Japán a világon az elsők között mutatta be nemzeti hidrogén stratégiáját, még 2017-ben. Ambiciózus célokat tűzött ki maga elé: 2030-ra egy 300 000 tonna hidrogén előállítására képes H
2 ellátási lánc kiépítését célozta meg, illetve kibővíti a H
2 mobilitás elérhetőségét. Például, a terv részét képezi 800 000 üzemanyagcellás autó és 1 200 üzemanyag-cellás busz közúti forgalomba állítása 2030-ra. A világ más régiói is beruháznak H
2 -es koncepciókba, konkrét hidrogénprojekteket dolgoznak ki és klímabarát infrastruktúrák kiépítésén dolgoznak.